Sötétlátóteres mikroszkópia

A sötétlátóteres mikroszkópiát általában olyan színezetlen, átlátszó minták áteső fényben történő megfigyelésére használják, amelyeket nem lehet világosmezős mikroszkópiával megfigyelni. Ezek legtöbbször biológiai minták, például baktériumok vagy mikroszkopikus állatok. Visszatükrözött fényben lehetőség van nem átlátszó mintákat is tanulmányozni, amilyenek például a fémdarabok.

Ez a technika a következő elv alapján működik: a világítótestből származó fény áthalad egy speciális sötétlátóteres kondenzoron, amely egy üreges kúp formájában sugárnyalábot képez és azt a vizsgálati mintára irányítja. A sugarak többsége elhalad az objektív mellett, és a képet csak azok a fénysugarak alkotják, amelyeket a minta inhomogén szerkezete szétszór. Sötét háttér esetében a tárgylemez szerkezetének a világos területei, valamint azok a világos szélű, nagyméretű részecskék jelennek meg a mikroszkóp látómezejében, amelyek a környezetétől eltérő törésmutatóval rendelkeznek.

A sötétlátóteres mikroszkópiában speciális mikroszkópokat használnak. Ha nincs ilyen mikroszkópja, akkor legalább olyan mikroszkópra lesz szüksége, amelynek a kondenzorlencséje kicserélhető egy sötétlátóteres kondenzorra.

Előnyök és hátrányok

A sötétlátóteres módszernek bármely más mikroszkópiás módszerhez hasonlóan vannak előnyei és hátrányai.

Ennek a technikának az a fő előnye, hogy olyan átlátszó objektumokkal lehet dolgozni, amelyeket világos látótérben nem lehet megfigyelni. A hátrányokat a fizikai korlátok határozzák meg.

Először is a mintát nagyon erősen meg kell világítani, ami kárt tehet a mintában. Ennek okai a végső képen látható alacsony fényszintek. Mindazonáltal ha például nagyteljesítményű lézervilágítással dolgozik, a minta véletlenül megéghet.

Másodszor, a kondenzor rekesznyílásának jelentősen nagyobbnak kell lennie a mikroszkóp objektívjének a rekesznyílásánál, ami nagy mértékben befolyásolja az utóbbi felbontását. A sötétlátóteres lencsék maximális rekesznyílása 1,2 lehet, de gyakran előfordul, hogy a rekesznyílás 0,8 alatti. Összehasonlításképpen, egy világos látóteres lencsénél ez a paraméter elérheti a(z) 1,45 értéket.

Harmadszor, a sötétlátóteres munkához nem lehet vastag üres tárgylemezeket használni. Ha túl vastag a tárgylemez, nem lehet megfelelően megvilágítani a mintát, mivel a kondenzor fókusza eltolódik a mintáról az üveg belsejére. Például az OI-13 sötétlátóteres kondenzorral csak olyan üveg tárgylemezeket lehet használni, amelynek a vastagsága kevesebb mint 1,2 mm.

Negyedszer, az eredményül kapott kép semmit nem mond a részecskék (a minta) átlátszóságáról, valamint arról, hogy milyen törésmutatóval rendelkeznek.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a sötétlátóteres technika kevésbé hatékony, mint a világos látóteres, ez azonban nem igaz. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy az átlátszó mintákat nem lehet világos látótérben vizsgálni. Ráadásul ezekkel a módszerekkel más és más jellemzőit lehet tanulmányozni a mintának. A világos látóteres mikroszkópia láthatóvá teszi az árnyékot vető éles átmeneteket és nagyméretű elemeket, míg a sima váltásokat jobb sötétlátóteres mikroszkópiával megfigyelni.

Sötétlátóteres kondenzorlencse: jellemzők és használat

A sötétlátóteres kondenzorlencse nem csak a mikroszkóp világítási rendszerének a része, hanem egyben egy lencserendszer is. Általában sötétlátóteres mikroszkópiához szokták felszerelni. A kondenzornak a lehető legtöbb fényt kell begyűjtenie a fényforrásból és azt a megfigyelt mintára kell irányítania. Jelentősen fokozhatja a minta megvilágítását azáltal, hogy azokra a sugarakra fókuszál, amelyek kondenzor nélkül elhaladtak volna a minta mellett.

Fent látható a kondenzor jellemző szerkezeti diagramja (OI-13 sötétlátóteres kondenzor). A szférikus tükröt (1) hozzáragasztják a kardioid lencséhez (2), majd behelyezik a vázba (3). A szerkezetet beleteszik egy hengerbe (4), majd rögzítik a kondenzorházban (5). A csavarok (6) segítségével módosíthatja a kondenzor pozícióját a mikroszkóp látómezeje felé. A kondenzor akkor tekinthető tökéletesen középpontozottnak, ha nem látható fény az objektív kilépő pupillájában, amikor nincs minta.

A kondenzort a fényforrás és – a kondenzor felső lencséjével érintkezésbe lépő – tárgyasztal közé helyezik.

Ha sötétlátóteres módszerrel szeretne megfigyeléseket végezni, a következőket kell tennie:

1. Olyan szemlencse és mikroszkópobjektív választása, amelyek alkalmasak a megfigyelésekhez.
2. A világítás beállítása.
3. A mikroszkóp sztenderd kondenzorjának a kicserélése egy sötétlátóteres kondenzorra, majd annak biztonságos rögzítése a rögzítőcsavarral.
4. Tegyen 1–2 csepp immerziós folyadékot a kondenzorlencse felső felületére, majd győződjön meg róla, hogy a folyadékban nincsenek levegőbuborékok.
5. Rögzítse a mintát a tárgyasztalon. Célszerű legfeljebb 1,2 mm vastag mikroszkóptárgylemezt használni.
6. Mozgassa a kondenzort úgy, hogy az immerziós folyadék befedje a tárgyasztal, valamint a kondenzor felső lencséje közötti teljes érintkezési területet.
7. A csavarok segítségével módosítsa a kondenzor pozícióját úgy, hogy a mikroszkóp látómezejében megfigyelt fénypont minimálisra csökkenjen vagy teljesen eltűnjön.
8. Fókuszálja a mikroszkópot a megfigyelt mintára. Ekkor ideális esetben megfigyelheti a sötétlátóteres hatást, vagyis az objektum világos területeit egy sötét látótérben. Amikor nincs minta a tárgyasztalon, ideális esetben nem látszódik fény az objektív kilépő pupillájában.
9. Ekkor a mikroszkóp készen áll a sötétlátóteres megfigyelésekre.

A működtetéssel kapcsolatos jellemzők

Más optikai műszerekhez hasonlóan a sötétlátóteres kondenzorral is nagyon óvatosan kell bánni. Bármilyen kis ütés károsíthatja a belső lencserendszert, az óvatlan mozdulatok során pedig megkarcolódhat az optikai részek felülete. Ezért azt javasoljuk, hogy a kondenzort csak kutatási célokból szerelje fel a mikroszkópra, egyéb időszakokban pedig tárolja egy védőtokban. A port, a szennyeződést és a zsírt egy xilollal vagy benzinnel enyhén átnedvesített vattapamaccsal vagy puha textildarabbal kell eltávolítani. Ha első alkalommal vásárol kondenzort, azt javasoljuk, hogy átvételkor ellenőrizze, hogy az eredeti csomagolásban kapja-e a terméket, valamint, hogy vannak-e zárócímkék a csomagoláson. A dobozra általában rá van gravírozva a termék kódja, rekesznyílás-mutatója, gyártói védjegye és sorozatszáma.

Kérjük, ne feledje, hogy a sötétlátóteres kondenzor a tervezésénél fogva nem használható fagypont alatti hőmérsékleten. Az optimális hőmérséklet-tartomány +10 és +35 °C között van, mivel az immerziós folyadék fénytörési tulajdonságai a meghatározott hőmérséklet-tartományon kívül megváltoznak.

Online áruházunkban kedvére válogathat a sötétlátóteres mikroszkópok és a sötétlátóteres kondenzorok között, és akár meg is vásárolhatja őket.

Tilos az anyag bármilyen jellegű másolatának közzététele bármely információs médiumban és bármilyen formában. Ez cikk a hu.levenhuk.com aktív hivatkozás feltüntetésével hivatkozható.
A gyártó fenntartja magának a jogot az árak, a termékkínálat és a műszaki paraméterek előzetes értesítés nélkül történő módosítására, vagy egyes termékek előzetes értesítés nélküli megszűntetésére.