Miket vizsgálhat egy teleszkóppal?

A galaxisokról, bolygókról és csillaghalmazokról látható színes és élénk kép mindenkit magával ragad, akit elvarázsol a csillagok milliárdjai által gazdagított végtelen világűr, és aki izgatottan várja, hogy láthassa az Univerzum csodáit. Az asztrofotósok tapasztalatainak ihletésére talán néhányan szívesen hódolnának ennek a lenyűgöző hobbinak. A másik oldalról pedig egész könnyűnek tűnik: a síeléssel vagy a golffal ellentétben nincs szükség specifikus készségekre vagy hosszú edzésekre. Egyszerűen csak vásárolni kell egy teleszkópot egy hozzá való lencsével, meg kell várni, amíg besötétedik és már kész is – rögvest átadhatja magát a ragyogó csillagok csodás élményének. Néhányan azt hihetik, hogy amint ráirányítják a teleszkópot az éjjeli égboltra, több színben pompázó, focipálya méretű bolygók, valamint csillaghalmazok és akár egész galaxisok tűnnek fel egy csapásra a semmiből. Akárcsak a filmekben. Vagy talán egy üstökös vonul el éppen, elhúzva Ön előtt ragyogó fénycsóváját? Sajnos nem. A legbölcsebbek valószínűleg már kitalálták, hogy a valóság ennél kissé prózaibb. Mindazonáltal ha megfelelően használja a teleszkópot, a világűr számtalan objektumát megtekintheti, amelyektől jó eséllyel teljes mértékben tátva marad a szája. Amennyiben felkeltettük az érdeklődését és éppen azt latolgatja, miként lásson hozzá ehhez a lenyűgöző hobbihoz, pánikra semmi ok – mindenben segítünk. Tekintse meg ezt a cikket tanácsokért és a kezdőknek szóló csillagászati ismeretekkel kapcsolatos GYIK-et.

Kezdésként próbáljunk meg rájönni, hogyan is működnek a teleszkópok. Először is, a nagyítási teljesítmény – vagyis a távoli objektumra történő ránagyítás képessége – valójában igen keveset nyom a latba, amikor a teleszkópban látott kép minőségéről beszélünk. Még a legolcsóbb teleszkóp is rendelkezhet minden képzeletet felülmúló nagyítási fokkal, de ez nem jelenti azt, hogy bármire is megy vele. Egy teleszkóp legfőbb tulajdonsága a felbontás, illetve két egymáshoz közel elhelyezkedő részlet fókuszba hozási képessége. Képzelje el például a telefon kameráját. Emlékszik még az 1–2 megapixeles kamerával felszerelt, régi Nokia telefonokra? Most hasonlítsa össze ezeket az IPhone 7 kamerájával. Mindkét kamera nagyjából ugyanúgy néz ki; képes felnagyítani, illetve lekicsinyíteni a képet. A készített képek azonban teljesen különbözőek: az egyik tompa és elmosódott, a részletek sem látszódnak rajta. A másik gyönyörű és fényes; még a szempillák végei is láthatók. Minden a felbontáson múlik. Ugyanez az elv érvényes a teleszkópok esetében is. Képzelje el, hogy a teleszkóp az, ami a szemébe „kameraként” van beépítve. Ha olcsó és egyszerű „kamerát” vásárol, 70-szeresen felnagyított képeket láthat tisztán. Ha tovább nagyítja a képet, az objektumok tompák és homályosak lesznek. Ha azonban kiváló, értékes kamerával rendelkezik, akár 500-szoros nagyítást is kaphat anélkül, hogy csökkenne a képminőség, miközben a képeken lévő objektumok mérete változatlan.

A felbontást szögmásodperc mértékegységben mérjük (ez csupán 0,00028 fok). Minél nagyobb a lencse átmérője, annál jobb a felbontás; így egyre távolibb objektumok láthatók. Ideális esetben, a legjobb képminőség érdekében a nagyítási hatékonyság nem lehet nagyobb, mint a lencse átmérője milliméterben megadva. Például egy 100 mm-es lencse tökéletesen alkalmas egy 100x-os nagyításhoz. Ha a lencse igencsak jó minőségű, és kifogástalan légköri viszonyok állnak fenn, néhányan a nagyítási fokot 1,5–2-szeres mértékben megnövelik. Ennél tovább nem ajánlott növelni a nagyítást.

Valószínűleg már alig várja, hogy megtudja, miket láthat a teleszkópban. Ezt nagyon szívesen megosztjuk Önnel. Először is, ideje eloszlatni néhány általános tévhitet:

Láthatók a kísérő objektumok?

Nem, azok túl gyorsan mozognak. Még a látótérbe is alig kerülnek bele.

A teleszkóppal láthatók a csillagok?

Nos, lényegében igen. Részleteiben viszont nem. Az egyetlen csillag, ami részletgazdagon látható, az a Nap.

Ha bizton azt reméli, hogy részletesen megvizsgálhatja a csillagok korongjait és megtudhatja, hogy a Nagy Medvében lévő csillagok miben térnek el a Kis Göncölben lévő csillagoktól – kicsit lassítson a tempón. A hozzánk legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri 7-szer kisebb a Napnál és összesen 4 fényév távolságra helyezkedik el. Ahhoz, hogy látható legyen, egy 140 m átmérőjű lencsével felszerelt teleszkópra lenne szüksége, amely földi viszonyok mellett lehetetlen küldetés. A jelenleg létező legnagyobb optikai teleszkóp, a Gran Telescopio Canarias (Kanári-szigeteki Nagy Távcső) is csupán 10,4 méteres átmérőjű tükörrel rendelkezik. Így a közeljövőben a csillagokat csak ragyogó, elmosódott, koncentrikus körökkel körülvett foltokként fogjuk tudni látni.

Mi a helyzet az első emberi lábnyomokkal a Holdon? Az amerikai zászlóval? A holdjárókkal?

Nem, nem és szintén nem. Akkor miért van az, hogy teljes egészében látjuk a távoli galaxisokat, a mellettünk lévő Holdon lévő objektumokat azonban nem? Ugyanazért, amiért a távoli csillagokat sem. Az optikai teleszkópok felbontóképessége túl kismértékű ahhoz, hogy ilyen apró objektumok látszódjanak, holott sokkal közelebb helyezkednek el. Az előbb említett Gran Telescopio Canarias teleszkóppal ilyen méretű objektumok maximum 10 000 km távolságban különíthetők el. A Hold pedig tőlünk 380 000 km-re helyezkedik el. Emiatt a legkisebb objektumnak, ami a felületén látható, legalább 20 m hosszúnak kell lennie. Ezenfelül a galaxisok ragyogó fényességük miatt kiemelkednek a világűr sötét hátteréből, a Holdon hagyott objektumok viszont nem. A felületükhöz viszonyítva nincs jelen semmilyen kontraszt, így a legtöbb, amit láthatunk, az egy halovány árnyék. „Akkor mégis miért kell nekem teleszkóp?” – Kérdezheti csalódottan és toporzékolva. Még ne veszítse el a reményt. Rengeteg olyan csodálatos, fantasztikus és gyönyörű jelenség van, amik megfigyelhetők egy teleszkóppal.

1. A Hold

A Hold a Föld egyetlen kísérő objektuma, amely csodálatos objektuma lehet a megfigyeléseknek. Még egy kisméretű teleszkóp is elég ahhoz, hogy láthassa a rajta lévő megannyi krátert, rést, tengert és repedést. 100x-os és annál nagyobb mértékű nagyítással pedig bele sem fog férni a teleszkóp látómezejébe. Szakaszonként kell azt megfigyelnie. Kedvező időjárási viszonyok mellett minden éjjel látható a Hold. A fázisváltásoktól függően egyre több és több részletet fog tudni felfedezni.

A képet az amatőr csillagász, Vladimir Suvorov (Oroszország) készítette

2. A Nap

Íme itt van, az egyetlen csillag, ami a teleszkópon keresztül igazán megfigyelhető. De csak lassan a testtel – a Nap megfigyelése előtt mindenképpen be kell szerezni egy megbízható napszűrőt. A füstös üvegek, floppy-lemezek és egyéb kézzel készített tákolmányok teljes mértékben elfogadhatatlanok! A Napot kizárólag speciális, professzionális módon készült napszűrőn keresztül szabad megfigyelni. Máskülönben szemkárosodást, akár teljes látásvesztést is okozhat – Jajj! A csillagászok körében terjeng egy vicc, miszerint: „A teleszkópon keresztül egy életben kétszer lehet rátekinteni a Napra napszűrő nélkül: először az egyik szemmel, aztán a másikkal.”  Miután biztonságosan felrögzítette a napszűrőt a teleszkóp tubusára, elkezdheti a megfigyelést. Még a legkisebb teleszkópban is láthatók napfoltok – vagyis a Nap fényes felületén lévő sötét foltok. Ha mindennap megnézi ezeket a foltokat, láthatja, ahogyan a Nap forog; a forgás 25 napos gyakorisággal megy végbe. A Nap az egyetlen napközben megfigyelhető csillagászati objektum.

3. Bolygók

A teleszkóppal megfigyelhetők a Naprendszer bolygói. Nem tűnnek majd olyan nagynak és fényesnek, mint a közelben repülő űrhajó által készített képeken. Ehelyett inkább kisméretű ragyogó foltoknak látszódnak. A Merkúr például egy kisméretű teleszkóppal megfigyelve csillagként látszódik. Ha nagyobbat használ, annak fázisát is láthatja – egy kisméretű „kampót”.

Najjaśniejszym obiektem na niebie po Słońcu i Księżycu jest planeta Wenus, zwana również gwiazdą poranną. Czasami widać ją gołym okiem w ciągu dnia. Jest pokryta gęstą nieprzezroczystą atmosferą, która uniemożliwia dostrzeżenie detali na powierzchni. Można jednak zobaczyć fazy podobne do księżycowych.

A Mars még egy nagyméretű teleszkóppal is csak egy kis körként látszódik, úgyhogy a mondás, miszerint évente egyszer egy hatalmas piros korongként látható az égbolton, sajnos csak mítosz. Az úgynevezett oppozíciós időszak alatt, amikor a Mars és a Föld között minimális a távolság, láthatók a bolygón lévő sötét foltok, amelyeket tengereknek nevezünk.

A Szaturnusz kétségkívül nem okoz majd csalódást. Talán ez a legszebb bolygó. A gyűrűk még a legkisebb teleszkóppal is látszódnak. Ettől függetlenül jobb egy 200 mm-es vagy nagyobb átmérőjű teleszkóppal végezni a megfigyelést. Ekkor megvizsgálhatók annak kísérő objektumai, a gyűrűk közötti főbb osztás (Cassini-rés) és a felhőövek.

A Jupiter, a legelső bolygó, amit az ókori csillagászok megfigyeltek, a tengelye körüli gyors forgás miatt kissé lapos. Még egy kisméretű teleszkóppal is látható a bolygó korongján lévő két sáv – ezek a felhőövek. Egy nagyobb teleszkópba belenézve pedig 5–6 sáv is kivehető, valamint piros foltként a híres-nevezetes, hatalmas fekete lyuk is látható. Ezen kívül négy Galilei-hold is megpillantható (Io, Europa, Ganymedes, Callisto), amelyek a Jupiter előtt elhaladva árnyékot vetnek arra. Az Uránusz és a Neptunusz még egy nagyméretű teleszkópon át is csupán kékeszöld ragyogó foltként látszódik.

4. Galaxisok

Az egyes galaxisok több milliárd csillaggal rendelkeznek, azonban ezek csupán kisméretű fehér foltokként láthatók. Nagyobb mértékű nagyítás mellett azok formái és a spirálkarok is megfigyelhetők. Rengeteg olyan színes fénykép fellelhető az interneten a galaxisokról, amelyek elektronikus kamerával készültek. Ezek a képek hosszú expozícióval készültek, amikor a kamera mátrixában már összegyűlt a fény. Ennek eredményeképpen rendkívül fényesek lesznek. A világűr objektumai azonban főként fekete-fehérben láthatók, mivel a szemünk nem képes hosszú expozícióra. A hozzánk egyik legközelebb eső galaxis az Androméda-köd. A „legközelebbi” jelző persze valójában körülbelül 2,5 millió fényév távolságot jelent. A hatalmas távolság miatt csak azt láthatjuk, hogy a galaxis hogy nézett ki 2,5 millió évvel ezelőtt, amikor még nem jelentek meg emberek a Földön.

A képet az amatőr csillagász, Richard Flinn (Amerikai Egyesült Államok) készítette

5. Csillaghalmazok

A csillaghalmazok – vagy Plejádok – lehetnek szférikusak vagy szétszórtak. A halmazban lévő valamennyi csillagot a gravitáció köti össze, ezek a galaxis gravitációs mezejében egységként mozognak. A szétszórt halmazok általában véletlenszerű alakban jelennek meg, és nem a középpont felé koncentrálódnak. Az egyik leghíresebb szétszórt halmaz a Bika csillagképében lévő Plejádok. A szétszórt halmazok többé-kevésbé egyforma csillagokból álló halomként láthatók. A szférikus típusúak kerek foltoknak tűnnek, amelyek 150 mm-es vagy nagyobb átmérőjű lencsével felszerelt teleszkóp használatakor csillagokra bomlanak. Szerkezetük méhrajra emlékeztet: minél közelebb vannak a középponthoz, annál sűrűbben helyezkednek el egymáshoz képest.

A képet az amatőr csillagász, Richard Flinn (Amerikai Egyesült Államok) készítette

6. Kettőscsillagok

Akárcsak a bolygók, a csillagok is foroghatnak más csillagok körül. Az ilyen kisméretű csillaghalmaz-párokat hívjuk kettős- vagy többcsillag-rendszereknek. Habár részleteiben nem láthatók a csillagok korongjai, a kettőscsillagokat kétségkívül érdemes közelebbről megvizsgálni. Gyakran több színben is előfordulhatnak; az egyik csillag például piros, a másik pedig sárga vagy kék. Ezek az apró, sugárzó fények még kisméretű teleszkóppal vagy kétszemes távcsővel is megfigyelhetők. Az egyik legszebb kettőscsillag a Hattyú csillagképben lévő Albireo.

7. Csillagködök

A csillagködöket – ahogyan a galaxisokat is – általában nagyon sötét égbolton szokás megfigyelni. Ehhez jobb kimenni egy távolabbi vidéki területre, mivel a városi világítás valószínűleg az egész élményt elrontja. A csillagködöket ezen kívül csupán fekete-fehérben fogja látni, mivel az emberi szem nem képes fényt gyűjteni és sötétben nem érzékeli a színeket. Képzelje magát egy sötét szobába. Nézzen körül – minden tárgyat a szürke különböző árnyalataiban fog látni. A szemünk ilyenkor „színérzékeny” módból „fényérzékeny” módra vált. Ha részleteiben szeretné látni a csillagködöket, legalább 200 mm átmérőjű teleszkópra lesz szüksége. Ettől függetlenül még egy kisméretű teleszkóppal is látható az Orion-köd, a Lant csillagképben lévő Gyűrűs-köd, a Kis Róka csillagképben lévő Dumbbell-köd és szám másik jelenség.

A képet az amatőr csillagász, Richard Flinn (Amerikai Egyesült Államok) készítette

8. Üstökösök

Az üstökösök egy évben többször is feltűnnek az éjjeli égbolton. Csupán tudni kell, hol és mikor kell azokat keresni (szép volna, ha létezne naptár a csillagászati eseményekről). Akárcsak a csillagködök és a galaxisok, az üstökösök is kisméretű, ragyogó foltokként láthatók, azonban ezek fénycsóvával is rendelkeznek. A nagy és fényes üstökösök ritka jelenségek; ilyen eseményekről széles körben beszámolnak minden csillagászati hírcsatornán, így azokról nem igazán lehet lemaradni.

9. Földi bázisú objektumok

A teleszkóp nem csak a világűr megfigyelésére, hanem óriási messzelátóként is használható. Szeretne megnézni egy távoli házat fenn a hegy tetején? Vagy egy induló vonatot? Elolvasni a távolban lévő plakáton a feliratot? Ezek mindegyike megfigyelhető a teleszkópon keresztül. Ne feledje azonban, hogy a csillagászati teleszkópok általában fordított képet adnak, emiatt a földi bázisú megfigyelésekhez egy kiegészítő képfordító prizmára lesz szükség.

Nos, mostanra már ismeri a csillagászati megfigyelések alapvető tudnivalóit. Valószínűleg az első néhány próbálkozása sikertelen lesz, mire elsajátítja a megfelelő készségeket. De minél többet gyakorol és minél több különböző teleszkópot és szűrőt kipróbál, annál színesebb és sokfélébb objektumokat láthat. Ha szeretne, még fényképet is készíthet ezekről. Ami még fontosabb, hogy nem feltétlenül van szüksége költséges teleszkópra – egy tapasztalt amatőr egy kisméretű teleszkóppal jobb eredményeket tud elérni, mint egy kezdő egy csomó drága optikai eszközzel. A csillagászat és az asztrofotózás két lenyűgöző szabadidős tevékenység, aminek világszerte rengetegen hódolnak. Kiutazhat kocsival vidékre, felmászhat a háztetőre, elküldheti asztrofotóit a barátainak és magával viheti a teleszkópot utazás közben – a lehetőségeknek csak a képzelete szab határt.

Ne felejtse el megtekinteni a „Teleszkópok” című szakaszt és válassza ki az Önnek megfelelő modellt.

Tilos az anyag barmilyen jellegu masolatanak kozzetetele barmely informacios mediumban es barmilyen formaban. Ez cikk a hu.levenhuk.com aktiv hivatkozas feltuntetesevel hivatkozhato.
A gyarto fenntartja maganak a jogot az arak, a termekkinalat es a muszaki parameterek elozetes ertesites nelkul torteno modositasara, vagy egyes termekek elozetes ertesites nelkuli megszuntetesere. Iratkozzon fel most e-mail formátumú hírleveleinkre